Ki vagy mi lehetnél az önbírálataid nélkül?

Az accessben találkoztam a legtöbbször azzal, hogy a legszörnyűbb dolog, amit önmagaddal művelhetsz, azok az önbírálataid. Amivel folyamatosan gyötröd magad, szinte minden nap, minden órájában. Mivel a hétvégén vettem részt az access Level 1 -es szintjén, ez természetesen újra feltárta és megmutatta, hogy ezzel most hol is tartok. Valamint, mivel egy bőség meditációra készülök, az összefüggések elkezdték kibontatni magukat még erőteljesebben. 

Nagyon szépen elkezdődik a tréningezés már gyerekkorban. Ha jól viselkedsz és azt teszed, amit a szüleid kérnek tőled, akkor jó vagy. Ha olyan dolgot teszel, ami számukra nem tetsző vagy a tanáraid, nevelőid számára, akkor rossz vagy. Eszerint elkezded a világot felosztani jóra és rosszra és magadat az ő szemüvegükön keresztül látni. És mivel mindig szeretnél jó lenni, mert a jókat szeretik, jutalmat is kapnak, ezért elkezded feladni önmagad. Szép kis csapda és így indulsz a felnőtt életbe, hogy már x évesen elvesztetted magad és a kapcsolatot magaddal vagy magoddal, ami a lelked magja. 

Állandó harcba keveredsz és konfliktusba önmagaddal. Hogy is érezhetnéd jól így magad ebben a valóságban? Hisz az önbírálatok alapján, bünteted is magad. És ha kicsit visszakanyarodunk a bőséghez, ami nem csak az anyagi jólétre vonatkozik, akkor a kérdésem az, hogy élhet-e bőségben egy olyan ember, aki nem szereti önmagát és folyamatosan konfliktusban van mindennel és mindenkivel, leginkább magával? Hol van akkor itt a nyitottság és az a rezgés, az örömteli és boldog, ami valójában a bőség befogadásához szükséges? És mi kell, hogy kikerülj ebből az állapotból? Az, hogy elhidd, hogy létezik valami más is. Az hogy, megengedd magadnak a megengedést. Vagyis, hogy bármi van, az úgy van jól ahogy van, ne bíráld többé. Sem magad sem a helyzetet, amiben éppen vagy. 

A bőség mindenki felé áramlik, amint nyitottá válik rá és átlép a boldogság és öröm állapotába. Egy barátnőm, aki sokat élt külföldön azt mondta. Magyarországon nem szegénység van, hanem szegénység tudat. Ami a hiányból fakad és abból, hogy elhittük, hogy minket magyarokat valóban a balsors tép. Nos én úgy döntöttem, hogy engem aztán nem! Kiléptem a siránkozásból, a kesergésből és elkezdtem hinni magamban és cselekedni. Kiléptem abból, hogy mindenért magamat vagy másokat hibáztassak. Ez nem mindig megy könnyen és van hogy egy folyamattá válik. Azonban egyet tudok, amit magam is tapasztaltam, hogy az access bars technikával ezt a folyamatot elő lehet segíteni és feloldani a falakat. A falak, melyekkel te magad vetted körül magad, amikor elhitted, hogy ROSSZ vagy, vagy vannak rossz emberek, akiktől védeni kell magad. 

És igen a világodat te magad teremted a saját gondolataiddal és azokkal az emberekkel, akikkel körül veszed magad. Tudom, hogy néha nem könnyű el és megválni azoktól az emberektől, akik megpróbálnak lehúzni a negatív gondolatikkal és történeteikkel. Hisz végül is lehúzni is azt lehet, aki engedi magát. Azonban mi lenne, ha nem hallgatnád meg többé a barátaid rémtörténeteit és siránkozásait, hanem helyette azt választanád, hogy ÉLSZ. Itt és most a bőséget és a jólétet választod és olyan embereket, akik szintén hisznek magukban és abban, hogy lehet mást is teremteni és hogy van, mindből bőségesen a világban és ebből neked is jut bőségesen? 
És ha készen állsz arra, hogy tovább lépj és önmagaddá válj és megkóstold az access barst hívj: 
http://www.istarkapuja.com/accesbars.html