Oldalak

2015. április 11., szombat

Új világ, új minőségű férfi-női kapcsolatok

Nagyon erős változásokat hozott nekünk a húsvéti időszak és ezeket a változásokat szinte mindenki nehezen élte meg. Sok olyan emberről hallottam, akik készülnek elhagyni a földi világot, kaptak egy komoly betegséget, mivel a lélek így döntött. Mindig a lélek választ. Ha nem vagy hajlandó a változásokra, akkor így üzen a test, hogy végre tegyél valamit. Jó lenne, ha jobban figyelnénk a testünk jelzéseire, hisz a testünk végtelenül tudatos. A test mindig megmutatja, hogy mi is van valójában bennünk. Többen mondják, hogy nem tudnak fogyni, hatalmas túlsúllyal rendelkeznek és szinte nem is esznek mégis híznak. Ezt is ráfoghatjuk a génekre, azonban mindig lelki háttere van a hízásnak is. Valamint olyan párok mennek szét, akik ezer éve együtt vannak és az ember azt gondolná, hogy már együtt is maradnak. Látszólag a kapcsolatuk probléma mentes. 



A minap több év után újra elolvastam a férfiak a marsról a nők a vénuszról jöttek című könyvet. Mostanában valóban többször érzem azt, hogy mi nem egy bolygóról valók vagyunk. Abban merült fel egy rész, ahol azt írja: " A nő gyakran fél, hogy túl sokat kér, és ezért elutasításban lesz része. Az elutasítás a kedves elvesztése, különösen azért fájdalmas, mert minden nő tudatalattijában ott lappang a hamis hiedelem, hogy nem érdemes arra, hogy annyit - vagy még többet - kapjon, amennyit kap. E hit akkor alakult ki és erősödött meg benne, amikor gyerekkorában ara kényszerítették, hogy elnyomja az érzelmeit, igényeit vagy kívánságait. 
Mivel fél tudtán kívül eltaszítja magától a szeretetet, amelyre szüksége lenne. A férfi ezzel azt az üzenetet kapja, hogy a társa nem bízik benne és abban, hogy a vágyait ki tudja elégíteni. Ezzel úgy érzi, hogy elutasították és hátat fordít párjának. Márpedig a férfiakat ösztönzi, ha szükség van rájuk, a rászorultság látványa viszont taszítja őket. 

A nő ilyenkor tévesen azt hiszi, azért hagyták ott, mert igényei, vágyai vannak. Valójában a kétségbeesettsége, az elkeseredettsége és a bizalmatlansága volt az ok. Ha nem ismeri fel, hogy a férfinak bizalomra van szüksége, nehezen fogja megérteni a különbséget az igény és a rászorultság között. "Igény" az, amikor nyíltan kinyújtja a kezét, és támogatást, szeretetet kér a férfitól, bízva abban, hogy az illető minden tőle telhetőt meg fog tenni. Ez a bizalom erőt ad a férfinak. A "rászorultság" viszont az, amikor a nőnek elkeseredetten szüksége lenne támogatásra, szeretetre, mert bízik benne, hogy megkapja. Ez taszítja a férfiakat, mert úgy érzik, elutasítják és nem méltányolják őket. 

Hölgyeim itt a lehetőség és a kihívás, hogy újra tudjunk a férfiakban valóban mélyen megbízni. Valamint azt is észre vettem magamon is, hogy az igényeinket, nem csak a férfiakkal szemben tudjuk elfojtani, hanem saját magunkkal és a környezetünkkel szemben is. A rajtam lévő túlsúly például ettől volt. Amint megtanuljuk kifejezni az igényeinket, magunknak, más kapcsolatainkban, a párkapcsolatunkban abban a pillanatban helyre áll a rend, az életünkben, testünkben. Csodás gyógyulások indulhatnak el. 

Még egy érdekesség amit a férfiakról olvastam és számomra újra újdonságként hatott. "A férfi olyan mint a gumikötél. A gumikötél a férfi érzelmi ciklusának tökéletes  hasonlata. E ciklus 3 szakaszból áll: először közel kerül a párjához, aztán eltávolodik tőle, majd újra közel kerül hozzá. Ezeknek a ciklusoknak a száma egy kapcsolaton belül végtelen.
Ez a nőket azért is lepi meg, mert mi ha eltávolodunk, akkor egészen más okból tesszük. Mióta tudatosabb lettem, én is érzem, hogy a kapcsolat nem arról szól, hogy sülve-főve együtt kell lenni. Szüksége van mindkét félnek az intim egyedüllétre is. A nők ezt a barátnőzéssel, vásárlással, testedzéssel és más önismereti körökkel oldják ma már meg. A férfi ha tudatos, akkor szintén az elvonulást a barlangba valamilyen hasznos tevékenységgel tölti. Amikor pedig mindkét fél úgy vonul el, hogy az építi őt magát és hozzáad a kapcsolathoz, akkor a kapcsolatnak nagy esélye van életben maradni. 


Mind nőként, mind férfiként sok feladatunk van még úgy érzem, hogy úgy tudjunk együtt működni, hogy a kapcsolatok ne tiszavirág életűek legyenek. A férfiaknak, meg kell tanulni a nőket meghallgatni anélkül, hogy azonnal átmennének probléma megoldó hatékonyság kezelőbe. Nekünk nőknek pedig ki kell tudni kommunikálni félelmek nélkül az igényeinket. Ha a férfi akkor is elmegy, elhagy, akkor azzal a férfival amúgy sem lett volna boldog és hosszantartó kapcsolatunk. Azért a férfiért nem kár. Az a férfi, aki szívből szeret, az megért, és bármit megtesz azért, hogy boldogok legyünk. Őszintén és tisztán lehet vele kommunikálni és megosztani vele minden vágyunkat, gondolatunkat. Nőként még azt is fontos megtanulni, hogy ne akarjunk túlzottan gondoskodni a férfiról, ne akarj az anyja lenni, mert az már van neki. :-) Szeressük, tiszteljük egymást és egymás igényeit. 

Namaste Zia
Egyéni tanácsadásra lehetőség: www.istarkapuja.com