Mostanában valamiért többször eszembe jutott, hogy annyit írok a nőkről viszont a mai férfiaknak megvannak a maguk is történeteik. Az ősi férfivá avatási szertartások ugyanúgy léteztek, mint a női. Azonban amennyire az én ismereteim kiterjednek, nekik sokkal inkább az erejüket és a férfiasságukat kellett próbára tenni, különféle módon. A nőknél a nővé avató szertartás a lány első menstruációjához kötődött. A férfiak, mivel ők nem tudnak vérezni, a szertartásokon szintén valamilyen formában megjelenítették a vért. Egy vágással, tetoválással, vagy körülmetéléssel.
Lehetséges, hogy innen származik az a a kód, ami miatt a mai napig a legtöbb férfi szinte folyamatosan bizonyítani próbál. Hisz ezek a szokások ma már a civilizált világban nem léteznek. Vagy legalábbis csak olyan helyeken, mint az egyetem, ahol az elsősöket mindig próbára teszik. Mik is a mai férfiak játékai?
A háborúk és a térhódítás, a gyilkolás. Ezt némely férfi a számítógépen éli ki különféle játékokban. Van aki pedig elmegy hivatásos katonának. Vagy esetleg az állatokat vadássza. A lényeg az, hogy érezze, hogy erős, hatalmas és talán, hogy mindenható?
Ki az erősebb, szebb a teste, nagyobb az izma avagy a pénisz mérete? Aki emlékszik a harcosok klubja című filmre, az nagyon szépen bemutatja ezt a fajta férfias játékot. Amikor a férfi megpróbál kitörni a hétköznapok mókuskerekéből és a saját erejét és igazát követve a saját szabályai szerint él és még követőket is gyűjt, aki az ő szabályai szerint játszanak. Mert hát a játék egyedül unalmas.
És talán az egyik legizgalmasabb férfias játék a nő becserkészése. Avagy a csábítás művészete. A játszmák a nővel, amiben senki sem nyerhet. És persze az úgynevezett "skalp vadászat", ami nem az indián ősöktől származik. És persze vannak, akik elmennek magas hegyeket megmászni. Óceánokat áteveznek egy kenuval és még sorolhatnám. A kérdés csak az, hogy mindezektől a mai férfi valóban férfinek érzi magát? Avagy ki van elégítve az a vágya és megelégedéssel tölti el, hogy ha ezek közül valamelyiket tökélyre fejleszti, akkor ő valóban "tökös" férfi?
Bevallom őszintén, hogy megértem őket. Hisz ők sem, ahogy mi nők nem kapnak vagy nagyon kevesen az apjuktól olyan mintát, amit érdemes követni. Nem tanítják a mai iskolában sem, hogy egy férfi mitől lesz férfi? Ezért minden férfinek a mai világban a saját felelőssége, hogy megtalálja önmagát és a saját igazát kövesse. Hogy ők már egy olyan mintát építsenek fel, amit büszkén adnak tovább a saját fiaiknak. Hogy mi nők valóban büszkék lehessünk a férjeinkre, hogy fel tudjunk rájuk nézni és tisztelni tudjuk őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése